Alapszabály

Az ArtMan Mozgásterápiás Művészeti Közhasznú Egyesület módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA

 2020.november 11

 

1. AZ EGYESÜLET ADATAI

 

1. Az Egyesület neve: ArtMan Mozgásterápiás Művészeti Közhasznú Egyesület

 

Az Egyesület rövidített neve: ArtMan Egyesület

 

2. Az Egyesület székhelye: 1016 Budapest, Mészáros u.32.

 

3. Az Egyesület pecsétje: téglalap alakú, felirata: ArtMan Mozgásterápiás

                                                                        Művészeti Közhasznú Egyesület

                                                                        1016 Budapest, Mészáros u. 32.

Adószám: 18120426-1-41

                                                                        Fővárosi Bíróság 11636

 

4. Az Egyesület önálló jogi személy, működése Magyarország területére terjed ki.

 

5. Az Egyesület közhasznú szervezet, amely működését Magyarország Alaptörvénye, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény (Ectv.) és a kapcsolódó jogszabályok, valamint ezen alapszabály által meghatározott keretek között és elveknek megfelelően fejti ki.

Az Egyesület nem zárja ki, hogy a tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

6. Az egyesület honlapja: http://artman.hu/

 

 

1. AZ EGYESÜLET CÉLJAI ÉS KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGEI

 

1. Az Egyesület – alkalmazva az egyesülési jogról és a közhasznú jogállásról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 34.§ (1) bekezdésében foglaltakat – az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi, melyek a kapcsolódó közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálják, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

 

1.1. A volt Khtv. szerinti közhasznú tevékenység megnevezése: Egészségmegőrzés és betegségmegelőzés, gyógyító és egészségügyi rehabilitációs tevékenység

 

A közfeladat megjelölése:

1. A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés.

E körben: az állam a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja, és elősegíti az

egészségügy területén működő civil szervezetek tevékenységét.

1. Népegészségügyi tevékenység: az egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, intézményrendszer; egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások. E körben: a népegészségügy társadalmi szervezetek, valamint egyének részvételével megvalósított, elsősorban lakossági csoportokat, közösségeket célzó tevékenység, az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése érdekében.

 

Jogszabályhely:

• évi CLIV. tv. az egészségügyről 35. § (1) és (2) bek e) pontja, 37.§ (1)-(2), 141.§ (3) bek. a) f) g) pontjai, a 144. § (1)-(2), és a 152/A.§;
• a 2011. évi CLXXXIX törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13 § 4. pontja szerinti közfeladat.

 

1.2. A volt Khtv. szerinti közhasznú tevékenység megnevezése: szociális tevékenység

 

A közfeladat megjelölése:

Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások. E körben: a helyi közügyek / a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok.

 

Jogszabályhely: 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 8. pontja.

 

1.3. A volt Khtv. szerinti közhasznú tevékenység megnevezése: Tudományos tevékenység, kutatás és módszerfejlesztés

 

A közfeladat megjelölése:

Együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában. E körben: A Kormány, a tudományos élet képviselői, a vállalkozások, a társadalmi, gazdasági érdekképviseletek, civil szervezetek.

 

Jogszabályhely: 2004.évi CXXXIV.tv.a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 5. § (1) d., és (3) pontok

 

1.4. A volt Khtv. szerinti közhasznú tevékenység megnevezése: nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

 

A közfeladat megjelölése:

Fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás. E körben: Az állam gondoskodik az alapfeladatok ellátásáról, az óvodai nevelés kivételével.

 

Jogszabályhely: 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről, 4. § 1. n) és p) pontjaiban meghatározott állami feladatok

 

1.5. A volt Khtv. szerinti közhasznú tevékenység megnevezése: Kulturális tevékenység

 

A közfeladat megjelölése:

a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; E körben: A települési önkormányzat és a megyei önkormányzat feladata.

 

Jogszabályhely:

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 121. § a)-b) pontjaiban meghatározott önkormányzati feladatok.

 

1.6. A volt Khtv. szerinti közhasznú tevékenység megnevezése: rehabilitációs foglalkoztatás

 

A közfeladat megjelölése:

A fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósítása érdekében nyújtott szolgáltatások: rehabilitációs program, segédeszköz / segédeszköz-ellátás fejlesztés, a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében. Ezt az állami feladatot a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására létrehozott, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter szakmai felügyelete alatt álló szervezet látja el.

 

Jogszabályhely:

• évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 21. § a)-g)
• a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáairól és egyes törvényes módosításáról szóló 2001. évi CXCI. törvény 6. § (1) bek. a) és 8. § (1) bek. a) pontja,
• az 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 35. § (1) és (2) bek e) pontja, 37.§ (1)-(2)

 

2. A fenti közfeladatok megvalósítása érdekében az egyesület alábbi konkrét közhasznú tevékenységeket látja el:

 

• A tagok által képviselt mozgásfejlesztő illetve mozgásterápiás és testtudati módszerek kidolgozása, a módszerek fejlesztése, kutatása és oktatása;

 

• mozgásfejlesztő illetve mozgásterápiás és testtudati módszerek alkalmazásával, ép és fogyatékossággal élő emberek számára művészetterápiás csoportok, kreativitást fejlesztő foglalkozások, rekreációs csoportok, speciális gyógytorna csoportok működtetése és fenntartása;
• mozgásterápiás és testtudati fejlesztő foglalkozások, művészeti és érzékenyítő foglalkozások vezetése
• mozgásfejlesztő illetve mozgásterápiás és testtudati módszerekkel segíteni a résztvevőket a személyiségfejlődés, a társadalmi beilleszkedés és szerepvállalás, a testi és lelki rehabilitáció, illetve a betegségmegelőzés terén.

 

• A fenti tevékenységek keretében az Egyesület a céljai megvalósítása érdekében előadások létrehozásával, művészeti produktumok készítésével, oktatással, kutatással és módszerfejlesztéssel, valamint tanácsadással segíti az Egyesület tagjait, a közhasznú tevékenységek további kedvezményezettjeit, és az érdeklődőket.

 

• Az Egyesület a felsorolt tevékenységekkel összefüggésebn más civil szervezetek számára szakmai, módszertani szolgáltatást, és szakmai tanácsadást nyújt.

 

 

III. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE

 

1. Tagság keletkezése

Az Egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az Egyesületbe történő be- és kilépés önkéntes, azt a tagnak kell kezdeményeznie, a tag felvételéről pedig a Közgyűlés dönt. Az Egyesület tagsága rendes tagokból és különleges jogállású tagokból áll. A jelen Alapszabály ahol tagot említ, azon a rendes tagot kell érteni.

 

Az Egyesület rendes tagjává választható bármely nagykorú természetes személy (magyar és külföldi állampolgár), aki az Egyesület alapszabályának rendelkezéseit – a belépési nyilatkozat kölcsönös aláírásával – magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében történő közreműködésre, valamint a tagdíj megfizetésére, illetve a tagsági viszonyból eredő más kötelezettség teljesítésére.

 

Az Egyesület különleges jogállású tagsága pártoló tagság, vagy tiszteletbeli tagság lehet.

• Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes – vagy jogi személy, aki belépési nyilatkozatában vállalja az Egyesület anyagi és erkölcsi támogatását. A pártoló tag vagyoni hozzájárulásának mértéke nem írható elő, az egyedül a tag döntési jogát képezi.
• Az Egyesület tiszteletbeli tagságára az Egyesület tagjai által választott személy jogosult. A tiszteletbeli tagságot nem a tag kezdeményezi, arra az egyesület tagjai jelölhetnek arra érdemesnek tartott személyt.

 

2. Tagok jogai és kötelezettségei

Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve a különleges jogállású tagságot.

 

2.1. Az Egyesület rendes tagja jogosult

• részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, így különösen részt vehet az Egyesület Közgyűlésén;
• tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolni a Közgyűlésen, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;
• választhat és választható az Egyesület szerveibe, illetve bármely tisztségére;
• igénybe veheti az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;
• az Egyesület ügyvezetőjétől tájékoztatást kérhet;
• köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.

 

2.2. Az Egyesület tagja köteles

• megtartani az alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait, eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek;
• teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként vállalt feladatait, és tőle elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
• az Egyesület legfelsőbb szerve által meghatározott mértékű tagdíjat késedelem nélkül megfizetni. Ez alól a tag mentességet kérhet és kaphat a közgyűlés döntése alapján, amennyiben

1. a tagdíjfizetési kötelezettség alól átmeneti mentességet vagy halasztást kér, egyéb külső okok miatt, vagy
2. az Egyesület olyan egyéb anyagi vagy szakmai-működési előnyhöz jut a tag által, ami a tagdíjat a közgyűlés által meghatározott időszakig kiváltja.

• Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

 

2.3. Az Egyesület valamennyi rendes tagja azonos mértékű szavazati joggal rendelkezik az Egyesület döntéshozó szervének döntéshozatalában.

 

2.4. Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

 

2.5. A pártoló és a tiszteletbeli tag az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt vehet, azonban szavazati jog nem illeti meg. Sem a pártoló, sem a tiszteletbeli tag nem választható vezető tisztségviselővé.

 

2.6 Az Egyesület Ügyvezetője a tagságról nyilvántartást vezet.

 

A jelen Alapszabály – nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt – mellékletét képezi az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagjegyzék.

 

A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

 

3. Tagság megszűnése

3.1. Az Egyesületi tagság megszűnik a tag

• kilépésével,
• halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
• a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,
• a tag kizárásával.

A pártoló tagság megszűnik az Egyesülettel létesített megállapodás megszűnésével, illetve a pártoló tag jogutód nélküli megszűnésével.

 

3.2. Az Ügyvezető a tagsági jogviszonyt határozattal felmondhatja, amennyiben a tag a jelen Alapszabályban foglalt feltételeket nem tartja be, azoknak nem felel meg. Egyesület általi felmondás esetén a tag tagságból történő törléséhez az Ügyvezető határozata szükséges. Az Ügyvezető határozatát a törölt tag részére 8 napon belül kézbesíteni kell. A törlésről szóló tájékoztatásnak tartalmaznia kell az Ügyvezető határozatával szembeni jogorvoslat lehetőségeit.

 

3.3. Az Egyesület tagja a tagsági jogviszonyát bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. Kilépési szándékát írásban köteles közölni az Egyesület Ügyvezetőjével. Az Egyesületi tagság kilépéssel történő megszűnéséhez elfogadó nyilatkozat az Egyesület részéről nem szükséges, a tagság a kilépési szándék írásbeli közlésének napján szűnik meg. Az Egyesületi tagság megszűnése nem érinti a tagot terhelő hátralékos tagdíj megfizetési kötelezettséget.

 

3.4 A tagdíj nem fizetése automatikusan nem szünteti meg a tagságot, csak a mulasztást követő előzetes felhívás kézhezvételétől számított 6 hónapnál hosszabb idejű elmulasztás esetén. Az előzetes felhívásban meg kell jelölni a tagdíj megfizetésére nyitva álló határidőt. Ez a határidő az előzetes felhívás kézhezvételétől számított 6 hónap. Tehát az előzetes felhívás kézhezvételétől számított 6 hónapon belül jogkövetkezmények nélkül eleget tehet a mulasztó tag a tagdíjfizetési kötelezettségének, ezt követően pedig, ha a mulasztás továbbra is fennáll, a tagság megszűnik, melyről az Ügyvezető írásban értesíti a tagot.

 

3.5. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. Az Egyesületi tagság a kizárási határozat meghozatalának napján szűnik meg. Az Egyesületi tagság megszűnése nem érinti a tag megszűnés napjáig fennálló tagdíjfizetési és egyéb kötelezettségeit.

 

Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tag az Egyesülettel szemben – az általa befizetett tagdíjjal, vagy egyéb adománnyal összefüggésben – semmiféle igényt, követelést nem támaszthat.

 

 

1. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

 

1. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az Egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat kötelesek fizetni. A rendes tagok tagdíjának összegét a Közgyűlés határozza meg. A tagok vagyoni hozzájárulásaikat az Egyesület bankszámlájára átutalás vagy befizetés útján bocsátják rendelkezésre.

2. Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. Az Egyesület alapvetően az alapszabályában meghatározott célok szerinti tevékenységet folytathat, ugyanakkor – céljai megvalósításához szükséges gazdasági feltételei biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége.

 

3. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

Az Egyesület befektetési tevékenységet a Közgyűlés által jóváhagyott befektetési szabályzat alapján végezhet.

 

4. A tagdíjakat az Egyesület elsősorban a fenntartási és ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő adó- és egyéb fizetési kötelezettségek teljesítésére használja fel.

 

5. Az Egyesület működéséről a mindenkor hatályos jogszabályok előírásai szerint üzleti könyveket vezet. Az üzletév végével az Ügyvezető az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára beszámolót, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

 

6. Az Egyesület köteles – az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg – közhasznúsági mellékletet készíteni. A közhasznúsági melléklet elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

 

7. A közhasznúsági melléklet tartalmazza:

• a számviteli beszámolót;
• a költségvetési támogatás felhasználását;
• a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
• a cél szerinti juttatások kimutatását;
• a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
• a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
• a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 

8. Az éves beszámoló jóváhagyása – a közhasznúsági melléklet elfogadásával egyidejűleg – a tárgyévet követő év 150. napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik.

 

9. Az Egyesület a közgyűlés által jóváhagyott beszámolót és a közhasznúsági mellékletet köteles letétbe helyezni és közzétenni. Az Egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

 

10. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

 

11. Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat foglalkoztathat, továbbá foglalkoztathat egyszerűsített alkalmazással és megbízási jogviszonyban is.

 

12. Az Egyesület a tevékenységeinek megvalósítása érdekében önkéntesekkel is együttműködik. Ennek érdekében a 2005. évi LXXXVIII. törvény értelmében közérdekű önkéntesek fogadására jogosult.

 

13. Az Egyesület bevételei:
14. tagdíjak;
15. gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
16. alapcél szerinti tevékenység bevétele
17. költségvetési támogatás:
18. da) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
19. db) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
20. dc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
21. dd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
22. e) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
23. f) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
24. g) amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet folytat, az ebből származó bevétel;
25. h) egyéb bevétel.

 

14. Az Egyesület költségei (kiadásai):
15. alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
16. gazdasági-vállalkozási tevékenység (szolgáltatás nyújtása) közvetlen költségei;
17. az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
18. egyéb közvetett költségek (kiadások).

 

15. Az Egyesület bevételeit, valamint költségeit (kiadásait) elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

 

16. Az Egyesület üzemeltetési, fenntartási költségeit (kiadásait) és az egyéb közvetett költségeket (kiadásokat) – ideértve a közös célra használt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is – az Egyesület a célja szerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenység között, a tevékenységek bevételének arányában kell évente megosztania.

 

17. Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében támogatókat keres. A kapott támogatást az Egyesület köteles a lehető leghatékonyabban, a legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél elősegítésére fordítani; az esetleges maradvány összegeket pedig hasonló célok támogatására fordítani. Az Egyesület az általa szervezett rendezvények bevételeit a rendezvény céljaként meghatározott körben használja fel.

 

18. Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen. Az Egyesület a saját maga által fenntartott, nyilvános honlapon nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek.

 

 

1. AZ EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

 

1. Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, vezető tisztségviselője az ügyvezető.

 

2. A döntéshozó, és az ügyvezető szerv üléseinek nyilvánossága korlátozható: azon az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyeken, a tagokon és az ügyvezető és a közgyűlést összehívó által személy vagy szerv által meghívottak vehetnek részt. Részvételi szándékát bárki – tagsággal nem rendelkező személy – jelezheti, a meghívásról az Ügyvezető dönt. Az üléseken való részvétel csak személyhez fűződő jogok és adatvédelmi szempontok miatt korlátozható.

Bármely tag – rendes és különleges jogállású tagok – bármely egyesületi szerv ülésén részvételi és tanácskozási jogosultsággal bír. 

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

4. Az Egyesület olyan nyilvántartást vezet, amelyből a Közgyűlés, illetve az Ügyvezető döntésének tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

 

5. Az egyesület döntéshozó szervének ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható akkor, ha a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított az ülés során. Ezen feltétel teljesülése esetén az ülés menete, a döntéshozatal és a jegyzőkönyv késztésének módja megegyezik a személyes részvétellel lefolytatott ülésre vonatkozó szabályokkal, azaz valamennyi az ülés megtartásához és a határozathozatalhoz szükséges anyagot, információt írásban, igazolható módon az ülés megkezdését megelőzően a jelen alapszabályban rögzítettek szerint meg kell küldeni a tagok részére.

 

6. Közgyűlés

 

6.1. Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a rendes tagok összességéből áll. A közgyűlés az Egyesületet érintő bármely kérdésben magához vonhatja a döntési jogot.

 

6.2. A Közgyűlés lehet rendes, vagy rendkívüli.

 

Rendes közgyűlést az Ügyvezetőnek évenként legalább egy alkalommal – legkésőbb minden év május 27. napjáig – össze kell hívnia.

 

Rendkívüli közgyűlést kell az Ügyvezetőnek összehívni akkor, ha

• ha az Ügyvezető azt indokoltnak tartja;
• ha azt a bíróság elrendeli,
• ha azt a tagok legalább egytizede – az ok és a cél megjelölésével – kéri.

 

Az Ügyvezető köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

1. a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
2. b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
3. c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

6.3 A közgyűlésre minden a tagjegyzékben szereplő tagot, a napirendi pontok közlésével kell meghívni előzetesen, írásban – akár e-mail útján – igazolható módon úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 8 naptári nap időköznek kell lennie.

 

6.4. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét; az ülés idejének és helyszínének megjelölését; az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.


 

6.5. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei az Ügyvezetőtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Ha a Közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához.

A Közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

6.6. A közgyűlés, a napirendi pontok elfogadásáról szóló határozat meghozatala előtt dönt az adott közgyűlés tisztségviselőinek – a levezető elnöknek, a jegyzőkönyvvezetőnek, a szavazatszámlálóknak valamint a jegyzőkönyv hitelesítőinek – a megválasztásáról. A Közgyűlés határozatait a határozatok tárában közzé kell tenni.

 

6.7. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok közül 50 % + 1 fő jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés, az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

 

6.8. A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követően, 15 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpontot az eredeti közgyűlés meghívójában is meg kell jelölni.

 

6.9. Határozathozatal ülés tartása nélkül: a határozathozatal ülés tartása nélkül is lehetséges, amennyiben az ilyen határozathozatalt az Ügyvezető a határozat tervezetének a tagok részére – igazolható módon írásban – történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Ügyvezető részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a – jelen alapszabályban leírt, és törvényben meghatározott – határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Ügyvezető részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

 

Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a közgyűlést az ügyvezetésnek össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének a napja.

 

Nincs helye írásbeli határozathozatalnak személyi kérdésben.

 

6.10. A közgyűlésen valamennyi tag egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlés határozatait a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével (egyszerű szótöbbséggel), nyílt szavazással hozza.

Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az Ügyvezető előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás titkosan történik, kivéve ha a Közgyűlés megtartására elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével kerül sor, és a nyílt szavazáshoz a jelenlévők mindegyike hozzájárul.

 

6.11. Az Egyesület vezető tisztségviselőjét az Egyesület közgyűlése titkos szavazással, a jelenlévő szavazásra jogosult tagok ¾-es szótöbbségével meghozott határozatával választja meg, illetve jogosult dönteni visszahívásáról.

 

6.12.

Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló Közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

6.13. A Közgyűlés hatásköre:

1. a) az alapszabály módosítása;
2. b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
3. c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
4. d) az éves költségvetés elfogadása;
5. e) az éves beszámoló – ezen belül az Ügyvezető az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
6. f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egylettel munkaviszonyban áll;
7. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbiztosával vagy ezek hozzátartozójával köt;
8. h) a jelenlegi és korábbi Egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbiztos vagy más Egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
9. i) a felügyelőbiztos megválasztása, visszahívása és díjazása megállapítása;
10. j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
11. k) a végelszámoló kijelölése;
12. l) az Egyesület tagjának, munkavállalójának vagy megbízottjának meghatalmazása az Egyesület képviseletére az ügyek meghatározott csoportjára nézve.

 

 

6.14. A közgyűlés a székhelyen kívül is tartható.

 

A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Közgyűlés által választott két személynek hitelesítenie kell. Jegyzőkönyvben kell rögzíteni a döntések időpontját, tartalmát, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, (ha lehetséges, személyét).

 

A Közgyűlés döntéseit az Ügyvezető nyilvántartja a Határozatok Tárában. A Közgyűlés döntéseit az Egyesület a honlapján hozza nyilvánosságra, a meghozataltól számított 10 napon belül.

 

 

7. Ügyvezető

7.1. Az Egyesület ügyvezetését, valamint képviseletét a közgyűlés által választott Ügyvezető látja el. Az Ügyvezető az Egyesület vezető tisztségviselője, aki biztosítja az Egyesület folyamatos működését, a Közgyűlés határozatainak végrehajtását.

 

Az Ügyvezető ügyvezetési tevékenységét az Egyesület érdekének megfelelően köteles ellátni.

 

7.2. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre.

 

7.3. A közgyűlés az Ügyvezetőt 3 évre választja. A mandátum lejárta után a vezető tisztségviselő újra választhatók.

 

7.4. Törölve.

 

7.5. Az Egyesület vezető tisztségviselőinek személyével szemben támasztott elvárások:

 

Az Egyesület tisztségviselőinek megválasztásakor figyelembe kell venni az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény 38. és 39. §-ában írott, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:22. § és a 3:79. §-ába foglalt összeférhetetlenségi és választási szabályokat, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 61.§ (2) bekezdés i) pontjában foglaltakat.

 

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

 

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

 

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

 

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

1. a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
2. b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
3. c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
4. d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

 

7.6. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

 

7.7. Az ügyvezetői tisztség megszűnésének esetei: 

• a mandátum lejártával;
• megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
• visszahívás: az Egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják;
• felmentés: ha az Ügyvezető tagja neki fel nem róható okból 60 napon túl nem képes eleget tenni tisztségéből eredő feladatainak, kötelezettségeinek;
• lemondás;
• a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
• a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

• a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

Ügyvezető megbízatása megszűnését követően a Közgyűlést 30 napon belül kell összehívni, az új ügyvezető megválasztása érdekében.

 

Az Ügyvezető megbízatásáról az Egyesület döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül lemondhat. A lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

7.8. Az Egyesület képviseletére az Ügyvezető önállóan jogosult. Ez a szabály irányadó az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre is.

 

7.9. Az Ügyvezető feladatkörébe tartozik:

1. az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
3. az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára,
4. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
5. az egyesületi vagyon kezelése, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

6. a közgyűlés összehívása, a közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

7. a tagság nyilvántartása;

8. a tag írásbeli bejelentésének befogadás, annak belépési, és kilépési szándékáról,
9. javaslat kidolgozása a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására,
10. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
11. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

12. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a szükséges és előírt előírt intézkedések megtétele
13. az Ügyvezető a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá;
14. az Egyesület tagjai, munkavállalói részére meghatározott Egyesületi ügyek intézéséhez szükséges megbízólevelet kiadni, az önkéntesekkel szerződni, munkájukat koordinálni;
15. mind a közgyűlés, mind az Ügyvezető valamennyi döntését jegyzőkönyvben rögzíteni. A közgyűlések és az elnökségi ülések határozatairól olyan nyilvántartást vezetni, amelyből az adott szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntés támogatóinak és ellenzőinek számaránya megállapítható;
16. az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait az Ügyvezető köteles kezelni.

 

7.10. Az Ügyvezető jogosult:

1. Döntést hozni minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe.
2. Döntést hozni saját ügyrendjének szabályozására, a jelen alapszabály és a vonatkozó jogszabályok keretei között.
3. Közgyűlési jóváhagyás nélkül – a közgyűlés által évente meghatározott értékhatárig –az Egyesület nevében kötelezettségeket vállalni. Ezt meghaladó értékű kötelezettségvállaláshoz a Közgyűlés határozatba foglalt felhatalmazása szükséges;
4. a Közgyűlés által megállapított mértékű cél szerinti juttatásban részesülni, amennyiben ezt az Egyesület éves költségvetése lehetővé teszi.

 

7.11. Törölve

 

7.12. Törölve

 

7.13. Törölve

 

7.14. Az Ügyvezető határozata ellen, a közléstől számított 15 napon belül írásban lehet a Közgyűléshez fellebbezni.

 

7.15. Az Ügyvezető jogosult:

• harmadik személyek, hatóságok és bíróságok felé önálló képviseleti joggal képviselni az Egyesületet;
• a közgyűlést bármikor összehívni;
• az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását – különösen a tagdíjak felhasználását – ellenőrizni, az egyes tisztviselőket beszámoltatni, a pénzkezelőket elszámoltatni;
• az Egyesület könyvelési nyilvántartását, számláit ellenőrizni;

 

7.16. Az Ügyvezető köteles:

• tevékenységét a mindenkor hatályos jogszabályok, az alapszabály, valamint a közgyűlés döntéseinek megfelelően végezni;
• tevékenységének végzése során a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell venni;
• az egyesület szakmai munkáját felügyelni;
• az Egyesületi tagoktól, illetve harmadik személytől bármely jogcímen befolyt pénzösszegek kezelését, illetve felhasználását ellenőrizni;
• az Egyesület tevékenysége során keletkezett iratanyagokat rendszeresen ellenőrizni.

 

7.17. Az Ügyvezető három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén a közgyűlés köteles új ügyvezetőt választani.

 

7.18. törölve

 

7.19. A Közgyűlés és az Ügyvezető döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – akár e-mail útján –, igazolható módon közli az érintettekkel, valamint az Egyesület honlapján közzéteszi.

 

7.20. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

 

7.21. Az Ügyvezető a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a döntés tartalmának, idejének, hatályának, valamint a szavazati aránynak megjelölésével.

 

7.22.  Az Ügyvezető jogosult valamely tagot, vagy kívülálló harmadik személyt a pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

 

8. A felügyelőbiztos

 

• Az egyesület tagjai az ügyvezetés ellenőrzése céljából 5 év időtartamra egyszerű többséggel, nyílt szavazással felügyelő biztost választanak. A felügyelő biztosra a felügyelő bizottsági tagra és a vezető tisztségviselőre vonatkozó szabályok irányadóak.

 

• Nem lehet felügyelőbiztos az a személy, aki

• az egyesület ügyvezetője,
• a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
• a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a civil szervezet tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
• az a.) -c.) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

• A felügyelőbiztos az ügyrendjéről maga dönt.

 

• A felügyelőbiztos ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület alkalmazottaitól pedig tájékoztatót kérhet. A felügyelőbiztos az egyesület könyveléseibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

 

• A felügyelőbiztos köteles a közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

• az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé,
• a vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

• A közgyűlést a felügyelőbiztos indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelőbiztos maga is jogosult.

 

• Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbiztos köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeleti szervet.

 

• A felügyelő biztost tiszteletdíj és költségtérítés illeti. A tiszteletdíj éves mértékét a közgyűlés határozatban fogadja el.

 

9. A Művészeti Tanács

 

• Az Ügyvezető szakmai munkáját a Közgyűlés által határozatlan időtartamra választott 3 tagú Művészeti Tanács segíti.

 

• A Művészeti Tanács tagjai javaslatot tesznek az Egyesület művészeti programjára, pályázati tevékenységére, együttműködések kialakítására, koprodukciók létrehozására.

 

• A Művészeti Tanács tagjává az Egyesület rendes tagja választható.

 

• A Művészeti Tanács tevékenységéről évente beszámol a Közgyűlésnek.

 

1. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

 

1. Felügyelet

 

1.1. Az Egyesület feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

 

1.2. Az ügyész a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szervnél indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása az Ectv-ben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás ellenére sem változtat.

A bíróság az ügyész indítványa alapján megvizsgálja, hogy a közhasznú szervezet a közhasznúvá minősítés követelményeinek továbbra is megfelel-e. Ha e követelmények a vizsgált időszakban – az adatokból megállapíthatóan – nem teljesültek, a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetéséről határoz, és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.

 

1.3. A bíróság, az ügyész keresete alapján

• megsemmisítheti az Egyesület törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;
• a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az Egyesület döntéshozó szervét;
• ha az Egyesület működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki;
• feloszlatja az Egyesületet, ha annak tevékenysége az Ectv,; a Ptk., vagy bármely más hatályos jogszabály rendelkezésébe ütközik;
• megállapítja az Egyesület megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan a Ectv. által megkívánt létszám alatt van.

 

1.4. Ha az Egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv, a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával, felügyeletet gyakorol.

 

VII. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA

 

1. Az Egyesület működésének nyilvánossága

 

Az Egyesület működése során keletkezett iratokat bárki megtekintheti. Az iratok megtekintésére vonatkozó igényt az Ügyvezető felé kell bejelenteni, aki a kérelemnek, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni, figyelemmel kell lennie azonban a személyiségi jogokra és az adatvédelemre.

 

Legalább 8 nappal a közgyűlés előtt – a napirendi pontok ismertetésével együtt – az ülésekre vonatkozó meghívó az Egyesület honlapjára is kikerül.

 

2. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevétele módjának nyilvánossága

 

Az Egyesület céljaihoz és közhasznú tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatások igénybevételét bárki kérelmezheti.

A szolgáltatás igénybevételére vonatkozó kérelmeket az Ügyvezető az igény (jelentkezés) beadását követő legfeljebb 30 napon belül bírálja el, és értesíti a szolgáltatást igénylő természetes vagy jogi személyt a döntésről, illetve pozitív döntés esetén a szolgáltatás igénybevételének módjáról. 

 

3. Az Egyesület beszámolói közlésének nyilvánossága

 

Az Egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és az Egyesület honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

 

 

VIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

 

1. Az Egyesület megszűnik

• más Egyesülettel való egyesüléssel;
• Egyesületekre való szétválással;
• feloszlással;
• feloszlatással, illetőleg
• megszűnésének megállapításával;
• továbbá akkor, ha az Egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg;
• vagy az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

 

2. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, végelszámolóként a Szövetség utolsó képviselője, az Ügyvezető járhat el, vagy kérheti a Közgyűlést a végelszámoló kijelölésére.

 

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – megmaradt vagyonát az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek céljaira kell fordítani. Ennek hiányában állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

 

3. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

 

4. A közhasznú szervezet hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg. A Szövetség a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 

 

1. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

Az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, valamint az egyéb vonatkozó hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

 

Jelen – módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt – Alapszabályt a Budapesten, 2020. október … napján tartott Közgyűlés elfogadta.

 

 

Jelen Alapszabály aláírásával az Egyesület Elnöke igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának, mely változásokat az Alapszabályban félkövér, dőlt betűs kiemelés, míg a törölt rendelkezéseket áthúzás jelöli.

 

 

 

………………………………………….. elnök

 

 

 

Előttünk, mint tanúk előtt:

 

1. név: ………………………………………	2. név:……………………………………….
lakcím:……………………………………….	lakcím:……………………………………….
aláírás:……………………………………….	aláírás:………………………………………..