Acoustic illusion / delusion
In the mixed-ability dance performance called Acoustic delusion / illusion the creators deal with the topic of lack of visual perception and they are experimenting with other types of perceptions like hearing, touching, perceptual and kinesthetic perception. The interactive dance theatre performance based on the personal stories of Tamás Barkó. The aim of this interactive creation is to involve the audience into the special and unusual world which is free from visual stimulations.
The movement structures and other short choreoghraphes with closed eyes are different challenges for the dancers. They discover and activate several “secret” abilities meanwhile dancing in this way. Most of the time the structures turn into games made up of random elements which are testing the flexibility and spontaneous abilities and reflexes of the performers. Playfulness, spontaneous responses and the need to connect with each other and with the audience is getting more and more intense ön the stage.
The stage is formed by the audience sitting in a circle. The dancers also take their place in the circle. In this way they are changing they roles sometimes as an observator – like the participants-sometimes as a performer. They are connecting to the audience in different ways with their actions and reactions.
„Encounters. I think everyone has some hobby, one or more. Mine is encounters with people. Usually I have many oppportunities, especially when I am on my way somewhere. When ever I spend a shorter or longer period with them, what they say may or may not make an inpact on me or pass by my ears. Most often they have an effect on me.” (Tamás Barkó)
Akusztikus csalódás
A vegyesképességű táncszínházi előadásban az alkotók a vizuális érzékelés hiányával foglalkoznak, és az egyéb érzékelési formákra támaszkodva kísérleteznek. A Barkó Tamás személyes történeteiből felépülő interaktív színházi előadás célja a nézők bevonása abba a különleges világba, amely mentes a vizuális ingerektől. A csukott szemmel előadott struktúrák és mozgás-sorok más-más kihívást jelentenek a táncosok számára, akik különböző képességeket aktiválnak magukban tánc közben.
Játék közben a véletlenszerűség jelentős, ami az előadók alkalmazkodási képességét, spontán reakcióit „teszteli”. A színpadon felerősödik bennük a spontán reagálás, a játékosság és a kapcsolódási igény egymással és a nézőkkel.
Az előadói tér a nézők által körbe határolt színpad. A kör alakban elrendezett székeken az előadók is helyet foglalnak. Az alkotók szerepüket váltogatva hol megfigyelőként – mint a nézők –, hol előadóként vannak jelen, játékukkal különböző módokon kapcsolódnak a nézőkhöz.
„Találkozások. Azt hiszem, hogy minden embernek vannak hobbijai, egy vagy több. Nekem az egyik ilyen a találkozás. Találkozni emberekkel. Nagyon sok lehetőségem van akkor, amikor útközben vagyok. Hozzám csapódnak emberek hosszabb rövidebb időre. Valamelyik hat rám, valamelyik csak elmegy a fülem mellett, de azt hiszem, hogy több az, amelyik hat rám.” (Barkó Tamás)
Performers: Tamás Barkó, Júlia Dobay, Andrea Mészöly
Composer, acoustic effect designer: Gergely Bényi
Lights: Kata Dézsi
Sound: Mihály Kádár
Co-creators: Tamás Barkó, Júlia Dobay
Assistant of the director: Kata Kopeczny
Director: Andrea Mészöly
Production manager: Júlia Dobay, Kata Kopeczny
Operating organisation: ArtMan Association, www.artman.hu
Supporters: ArtMan, RS9
Photo: Mátyás Czeglédi; layout: Trafó [premiered: 2020. February 18.]
Trailer: https://youtu.be/PZR_J5SOs_4
